Ha megkérdezel egy magyart, hogy hányan élnek Magyarországon valószinű azt mondja, hogy körülbelül 10 millióan és ez olyan +/- 500 ezres pontosságon belül is van. Ha megkérdezel egy osztrákot, franciát vagy olaszt, hogy mennyi az ország lakossága akkor szerintem olyan +/- pár millió pontosságra meg tudja mondani. Ha viszont Kináról van szó kicsit nagyobb a szórás de hát mit is számitanak itt emberek tizmilliói - pár kisebb európai ország összlakossága, meg párszáz tonna rizzsel kevesebb fogy naponta, észre sem venni. Itt ugyanis annyit mondanak, hogy körülbelül 1.4 milliárd.

A mai nappal bezárólag már négy hete vagyok Kinában. Ez alatt a négy hét alatt annyi rizsszem csúszott le a torkomon, amennyi otthon fél év alatt. Azt is mondhatnám, hogy torkig vagyok a rizzsel. Miután visszamegyek Manilába egy hónapig rá sem fogok nézni. De ha már a rizsnél vagyunk ime egy alternativ felhasználás. Egyik kolléga mondta, hogy tud egy helyet ahol irnak rizsszemre nevet, gondoltam ezt kipróbálom. Azt vártam, hogy majd egy bazinagy nagyitó alatt, vagy egy mikroszkóp lencséjén keresztül csinálják egy hajszálvékony, kvázi szike élü tollal. Hát nagyot tévedtem. A rizs "tetováló" egyszerűen csak megfogja egy csipesszel, jól összeszoritja és szabad szemmel - ráadásul mikor én voltam már sötétedett, szóval a fényviszonyok sem voltak a legjobbak - egy toll segitségével egyszerűen ráirja. Ha meg elrontja akkor megy a vacsiba, nagy költsége nincs. Persze nem kell feltétlenül Kináig utazni ezért, lehet ha kimentek a Kistigrisre ott is láttok ilyet.

A csomagolás fontos. Persze a külcsin nem minden de azért álszentek lennénk ha azt mondanánk, hogy nincs jelentős szerepe - legyen szó bármiről. Biztos otthon is találnék hasonló érdekességeket és lehet nem is kéne sokat keresnem de itt minden termék új ezért mielőtt megveszem - főleg itt Kinában ahol duplán meg kell néznem mert még azt is alig tudom eldönteni egy húsról, hogy a készités vagy a lejárati idő van feltüntetve rajta - alaposan meg kell néznem. Ezért találok furcsaságokat. Elsőnek álljon itt ez a sonka, elég drága darab volt mert 200g kb. 1000 forintba került. Gyors, felületes ránézésre nem látszik a csomagoláson semmi különleges.

valaki nyammogva, cuppogva, csámcsogva eszik. Ezzel ki lehet kergetni a világból - de a konyhából biztosan. És ők itt ezt csinálják - főleg a kinaiak de a fülöpök is - evés közben, de felsőfokon. Érzem én, hogy beszélnem kell majd a pszichológusommal, különben eljön az alkalom, hogy belenyomom valaki fejét a tál ételbe amit épp eszik vagy kikapom a kezéből a szendvicset amin csámcsog és elhajitom vagy ha éhes vagyok egy falásra megeszem. Mert nem elég, hogy nyitott szájjal nyammognak, még akkorákat is harapnak mellé mint egy egér, hogy jó sokáig és sokszor lehessen recsegtetni a nyálukat. És ettől megőőőőőőrülök. Itt ülünk egy szobába egy asztalnál négyen és mire az egyik befejezné a másik nekikezd, igy hol egyedül, hol szinkronban tudnak idegesiteni. Tegnap vettem is egy fülest.

Egy régebbi cikkben - Próbálj meg lazitani cimmel - már a kedves nagybecsű elé tártam egy érdekes munkahelyi szokást, az ebéd utáni ejtőzést. Az a fülöp-szigeteki tapasztalataimról szólt, most a kinai tapasztalataim osztom meg Veletek. Sok különbség nincsen csak annyi, hogy vannak kinyitható ágyak, direkt ilyen kaja utáni ejtőzéshez, ergo egy szinttel profibban nyomják. Na meg másodjára is viccesek az ilyenfajta képek. Ez az alvás nem számit bele a munkaidőbe, az egyórás ebédszünetből csipnek le. Bár az is lehet, hogy épp az 5 éves tervet álmodják meg.

Máshol az ilyet sztrájknak hivják, itt egyszerűen délután 1 óra van

Bár még mindig sok gond van az emberi jogokkal Kinában, szerintem sokat javult a helyzet a Nagy Fal épitése óta

Ő még horkolt is

Történt egyszer az Úr 201X-ik évében, hogy Kinában egy kis faluban - kis falu az olyan félmillió embert jelent - közvélemény kutatást tartottak arról, hogy az emberek mit gondolnak a város dolgairól. Hogy ne okozzon túl nagy fejtörést a válaszok kifundálása, előzékenyen oda is biggyesztettek a kérdések után egy párat - szó szerint ennyit. Találkoztam már néhány olyan, komolynak szánt hivatalos papirral, ami méltán bekerülhetne a top 10 közröhejes iratok közé, ha jegyeznék azokat. Ez is pont olyan. Egyik kollégám mutatta és forditotta le nekem - a kinai facebookon terjed, szerencsére ők is csak nevetnek rajta. Az alábbi kérdések és lehetséges válaszok voltak benne, X-et kellett tenni a mellé a válasz mellé, amit úgy szivből érzel.

A játszósruhánál találóbb név talán csak a sz@rósnaci lehetne arra a kinai "divatra", amit egy hete láttam előszőr a hangzhoui vonat pályaudvaron. Shanghaiba akartam utazni de volt még fél óra a vonat indulásáig, kiültem hát a pályaudvar elé és néztem ahogy a sok kis Mao fel alá hemzseg. Egyszer csak felfigyeltem egy kisfiúra, aki az apukája kezét fogva ment tőlem körülbelül 10 méterre. Azért tűnt fel mert a gyereken rózsaszin masnis lila szandál volt. Ez már önmagában is furcsa egy fiún de mikor távolabb mentek láttam, hogy a gyerek fenekén hiányzik az anyag a nadrágból. Ott mászkált csupasz farpofával a világra. Gondoltam apuka csöppet retardált, ha valamiért irányt változtatnának és felém jönnének akkor én megyek is.

Az étterem elég erős kifejezés arra a helyre ahol leggyakrabban enni szoktunk. A Restihez közelebb áll de annyira azért nem fokoznám le. A tulaj valószinűleg ott lakik a családdal, a gyerek gyakran kint rajzolgat zsirkrétával a vendéglátó ipari egység előtt, a ruhákat pedig a bejárat mellé teregetik ki!

Épp az apartmanban ülök a szobámban - HangZhouban - és jóféle Ling Te Chun Sheng sört hörpintgetek – ez a név már magában jó sörkorcsolya mert mire sikerül kimondanom ki is szárad a szám. Jó esetben van vagy 2.6% alkohol tartalma de a többi sem volt sokkal erősebb a boltban. A 3,6% vitte a pálmát. A sör mellett lassan egy fél rizsföld dagad a hasamban. Naponta legalább egyszer eszek rizst de van, hogy kétszer és nem spórolnak az adaggal – a cégnél például unlimited, azaz annyiszor szedsz ahányszor nem szégyellsz mennyiségű rizs van az ebédhez. Lassan váltanom kell valami másra mert minap azt álmodtam, hogy rámdőlt egy óriási tál rizs és ki kellett ennem magam a kupac alól mielőtt megfulladok és mire sikerült kirágnom egy rést ahol kaptam levegőt, azt láttam, hogy borul a következő tál. Szörnyű volt, senkinek sem kivánom!

Beindult a fülöpke blog facebook közösségi oldala is. Hogy mivel fog többet tudni azt jelenleg még én sem tudom... talán lesznek rajta albumok képekkel, sok-sok képpel és lehet majd mazsolázni, röhögni vagy nyálcsorgatni. Meg ott lehet majd kommentelni a posztokhoz - a linkek felkerülnek majd az oldalra szép sorban. Itt nem akartam engedélyezni a kommentezést - illetve visszavettem - mert sok troll van a neten. Nem örültem volna neki ha megrohanják az oldalt és a trollkodásukkal bepiszkitják csak azért, mert az orruk előtt ment el a busz, vagy az ebédjük nem volt elég meleg vagy hasonló.

www.facebook.com/90milliofulopkebloghu