90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2016.11.14. Jimbohumeister

Az ellopott generációk

A tegnapi hajós posztban el is felejtetettem emliteni, hogy a helyi árpádsávosoknak - mert minden országban képviselteti magát minden szektor, nekem legalábbis ez a tapasztalatom - az egyik mottójuk az, hogy "mi még hajón jöttünk". Ennek a kistestvére az "Ausztrália megtelt". Hallottam egy amcsi graffitiről, ami úgy indult, hogy egy fehér mutat egy feketére és azt mondja, "bevándorlók kifelé". Aztán pár nap múlva odakerült egy indián is, aki a fehér emberre mutat és azt mondja, "oké, veletek kezdjük".

Az Ausztrália Múzeumban, ami az ország legrégebbi alapitású ma is működő múzeuma szerencsére szentelnek egy kis helyet a múlt azon szeletének, ami a telepesek és az őslakosok közötti kapcsolat alakulásáról szól. Ott olvasható egy őslakos nyilatkozata , "a rasszizmus mindig is azt jelentette számomra, hogy másodrangú állampolgár vagyok a saját hazámban".

abo_art.jpg

Egyszer volt, hol nem volt, tán nem is olyan régen volt - az 1800-as évektől egészen 1969-ig! - egy pár őslakos generáció, akiket egyszerűen elvettek a családjuktól. Nem is tudom, hogyan irjam le érzékletesen. A gyakorlatban kb úgy működött ez a dolog, hogy beállitott a családhoz a gyámügy vagy valami hasonló és azt mondták, te mostantól állami intézményben vagy fehér családban fogsz tovább nevelkedni, mert abban van a vitamin és huss elvitték a gyereket! Kész, ennyi. Senki sem tudja a pontos számot de 100.000 körülre saccolják az elvett gyerekek számát. Megdöbbentő, hogy egészen 1969-ig élt ez a gyakorlat. Őket hivják az ellopott generációknak. Vagy állami gondozásba kerültek, vagy fehér párok/családok adoptálták őket . A témában egyébként készült egy film is, "Rabbit-Proof fence" azaz "1200 mérföld hazáig" cimmel, ami részben igaz történeten alapul - érdemes előkotorni a kritikáját is, hogy teljes legyen a kép - és arról szól, hogy hogyan szökik meg és gyalogol haza 1200 mérföldet 3 elszakitott őslakos kisgyerek a nyúlbiztos kerités mentén. Mert Ausztráliának ilyenje is van, észak-déli irányba szeli keresztül Nyugat-Ausztráliát 3250 km hosszan, hogy távol tartsa, a miket? Na miket?

Biztos tudtok róla, hogy mind Ausztráliában, mind Új Zélandon sikerült kiirtani sok őshonos fajt azzal, hogy bevittek Európából meg ki tudja honnan mindenféle olyan állatot, aminek aztán nem volt természetes ellensége és szabadon élhetett és szaporodhatott, mint a mik? Na mik?

Ennek köszönhető, hogy Ausztrália sivatagos területein, ahol anno a tevék jó szolgálatot tettek, mára vadásszák őket földről, vizről és levegőből is, csak, hogy fogyjanak már. Egyébként kenguru pörköltet is lehet kapni, én nem kóstoltam de azt mondják olyasmi, mint a marha. Pár példányt láttam is az út mentén hétvégi vidéki utunkon. Egyébként az is lehet, hogy azok wallabyk voltak, amik szintén a kenguruk családjába tartoznak de kicsit kisebbek meg sötétebbek vagy valami hasonló. Ha már itt tartunk akkor koalát csak kitömve láttam, vannak állatkertek meg vadas parkok ahol élőben is lehet látni de egy rendelet miatt max csak megsimogatni lehet őket, kézbe venni és jól megnyomorgatni-dögönyözni nem. 3 államban viszont nem csak simogatni, hanem magunkra aggatni is lehet, New South Wales, ahol Sydney is található pont nem tartozik ezek közé úgyhogy ha mentek Ausztráliába és feltétlen tele akarjátok aggatni magatok koalákkal úgy, hogy csak az arcotok látszódjon ki, akkor jól járjatok utána a neten, hogy hol lehet.

Na de térjünk vissza az Ausztrál kormány mocskaihoz. Nem az őslakos családok gyerekeinek intézményesitett ellopkodása volt a kormány egyetlen beteg húzása vagy beteges vonzódása életek és családok megnyomoritására. Az 1950-es és 1970-es évek között  cirka 150.000 egyedülálló nőt kényszeritettek arra, hogy adoptálják gyereküket, hogy azok teljes családban nőljenek fel. Ausztrália történelmének ebben az időszakában a kórházakat - vagy inkább a rendszert - "intézményesitett gyerek farm"-nak hivták.

Tovább is van, mondjam még? Amikor az 1960-as években atomkisérleteket végeztek Maralinga környékén nem igazán törődtek azzal, hogy minden őslakost kitelepitettek-e a veszélyes zónából és egyéb nyalánkságok. Mielőtt nagyon egyoldalúan állitanám be az ausztrálokat vagy hangulatkeltéssel vádolnátok úgy gondolom, hogy minden népnek megvan a maga múltja, akárcsak az egyéneknek és mindegyikben vannak sötét foltok. Egyik sem jobb a másiknál csak más helyzetek elé állitotta az élet. A következő cikkben majd jókat mondok róluk addig is itt van egy kis olvasnivaló, ha valakit érdekel még pár érdekesebb részlet.

 

komment


süti beállítások módosítása