Bangkok az atlasz lapjain kívül a Guiness rekordok könyvének lapjain is visszaköszön és nem az 1000 főre jutó ladyboyok száma miatt – mert szerintem abban Manila viszi a pálmát – hanem az eredeti nevének hossza miatt, ami a következő: Krung Thep Mahanakhon Amon Rattanakosin Mahinthara Yuthaya Mahadilok Phop Noppharat Ratchathani Burirom Udomratchaniwet Mahasathan Amon Piman Awatan Sathit Sakkathattiya Witsanukam Prasit. Nem tudom mit jelenthet de ha a hivatalos ügyek intézésnél használt űrlapok lakcím mezőjére gondolok, akkor nagyon jól jártak a rövidítéssel.

Talán velem van a gond, talán túl sokat utaztam már Ázsiában de Bangkokot illetően nem voltam elragadtatva úgy, mint a korábbi utazásaim során. Biztos kiégtem és kezdek fásulni. Lehet, hogy ezek után már csak a kígyómarást túlélős, tigrisek és bennszülöttek elől menekülős túrákat fogom élvezni? Vagy lehet, hogy csak túl sokat vártam tőle a Hangover filmek után. Akárhogy is van keresek Nektek szépeket az élmények közt.

Meg is van az első wáow élmény Bangkokról. A Grand Palace. Hihetetlen micsoda munkát fektettek bele – és gondolom emberéleteket ahogy az lenni szokott -, hogy felépítsék ezt a monumentális, díszes palotát. Leesett az állam mikor megláttam. Nagyon szép és gondosan kidolgozott épületekkel és szobrokkal van tele.

Talán megvolt a wáow élmény akkor is, mikor vidékről mentem vissza a városba busszal és láttam a 4 sávos kivezető utat, ami felett volt még egy 4 sávos út, ami felett volt még egy 4 sávos út és gyanítom mindegyik tele autókkal. Infrastruktúrának nincsenek híján az biztos és a sötétben újabb oszlopóriások sziluettjei magasodtak, amik egy következő skyway születését jelezték előre. Még valami, ami nagyon jó volt de attól az élménytől sokat is vártam. Van egy-két skybarnak nevezett bár, amik jóval a város fölé magasodó felhőkarcolók tetején várják a szórakozni vágyókat. Annyira felette, hogy nem is álltam szívesen a korlát mellé de kellett a kép. Fent kellemes szél fúj, látni az egész várost, a forgalmat, a kis hangya-emberek nyüzsgését, ahogy a naplemente során a város fényei kigyúlnak majd teljesen elborítják a várost, mindezt kellemes zene és sör-bor-röviditalok mellet az 52-ik emeletről.

Maga a város nekem annyira nem jött be, összességében szerintem nem szép. Az elektromos vezetékek akárcsak Manilában vastag kötegekben mennek-lógnak mindenfelé. Persze van egy szép rész dizájnos felhőkarcolókkal de a többi negyedben a lakóépületek átlagosak, a városkép inkább csúnya fentről nézve. Viszont sokkal jobb a tömegközlekedése, mint Manilának – tulajdonképpen mindenhol sokkal jobb tömegközlekedni, mint Manilában. Látnivaló nagyon sok van, abban nem lesz hiány, ha arra tévedtek.

A turisták lehúzása az utcai árusok és a tuk-tukosok számára olyan, mint a levegővétel. Ha mondanak egy árat és azt mondod rá, hogy nem kell, akkor rögtön esik 50%-ot. Ha már itt tartunk akkor pár jótanács turistáskodáshoz:

A legfontosabb, hogy tájékozódj mielőtt elindulsz. Mit érdemes megnézni, mik az átlagos árak, hogyan lehet közlekedni a városban és hogyan lehet eljutni azokra a helyekre, amiket meg akarsz látogatni. Talán ez az utóbbi a legfontosabb mert mindenhol a taxisok és riksások a leglehúzósabbak. Ha nem hajlandók bekapcsolni a taxi metert akkor biztos lehetsz, hogy  2-3x-os árat fizetsz és ha rá vagy szorulva akkor nem tudsz mit tenni. Kuala Lumpurba történt, hogy a Batu Cavestől át akartam menni egy FRIM nevezető esőerdő rezervátumba, amit a taxis alkudozás után is 80 ringgitért vállalt. Gondoltam az nem lesz jó és egy kis utánajárás után kiderült, hogy oda tömegközlekedéssel is el lehet jutni így a 80 helyett kijöttem max 20 ringgitből. Szóval szerezzetek be egy jó térképet ráadásul van egy csomó oldal neten is, mondjuk a www.tripadvisor.com ahol vannak leírások mit és hogyan lehet elérni.

A hostelekben mindig vannak kirakva ajánlott helyek és programok. Még ha nem is ott laksz, nyugodtan menj be és mazsolázz belőlük, talán útitársat is találsz. Úgy olcsóbb meg szórakoztatóbb is. Érdemes még megnézni, hogy mi van az adott ország papírpénzein, mint látványosság.

A nagyvárosokban érdemes előre foglalni szállást mert elég kellemetlen ott bolyongani, hogy találj egyet, ami az igényeidnek és a pénztárcádnak is megfelel, érdemes körülnézni például az www.agoda.hu –on. Mondjuk Thaiföldön a kisebb turistavárosokban, mint Chiang Rai és Chiang Mai könnyedén találni foglalás nélkül is mert tele van velük a város.

Semmi sincs ingyen. Mégegyszer. Soha semmi nincs ingyen, vagy az átlagos árnál jóval olcsóbban! Még ha azt mondják, akkor sem!

Tudd, hogy mi az ami igazán érdekel és amit igazán szeretsz. Ami másnak óriási élmény, lehet, hogy Te pénzkidobásnak érzed majd. Volt olyan kínai aki azt mondta, hogy a Nagy Fal csak egy hosszú fal, egy maláj meg, hogy a Petronas ikertorony csak egy torony, nem érdemes megnézni. Ez otthon is igy van. Aki a Balaton mellett lakik az évente körülbelül egyszer ha bemegy a vízbe. Hiába na, ami elérhető az sosem olyan vonzó. :)

A legfontosabbakat most már tudjátok, csomagolhattok. Ja és esős időszakban tényleg ne gyertek ide...

Hogy összhangba hozzam a címmel a posztot berakok ide egy képet. Bangkok hétvégén egy óriási piac. A járdák sokfelé megtelnek bódékkal, gyalogolni is alig lehet a sok árus és nézelődő között. Emellett a városban található a világ 4-ik legnagyobb piaca, ahol híres festményektől kezdve mókusig mindent lehet kapni.