90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2016.05.01. Jimbohumeister

Ebből a börtönből csak a pláza és a légkondi hiányzik...

...ja nem, a légkondi nem is de ezt csak később tudtam meg. Kicsivel dél után leültünk az asztalhoz, Ramos megterített nekünk, miközben a haverja leugrott a boltba kóláért. Megvártuk, hogy mindenki asztalhoz üljön, hogy elkezdjük az ebédet. Ez a jelenet teljesen átlagosan és normálisan hangzik, csak az töri meg a szürkeségét, hogy a Bilibid börtön maximálisan őrzött komplexumában költöttük el. Ramos már 22 éve van bent, a haverja nem tudom mióta. Természetesen a bolt is a börtönön belül van. Megkértem Edit nővért, hogy vigyen már el/be "ha épp arra jár" mert sokat mesélt a börtönről és érdekelt, hogy milyen. Felejtsetek el mindent, amit filmekben láttatok, vagy így vagy úgy személyesen tapasztaltatok Európában esetleg Amerikában. Ebben a börtönben csak két majmot és pár sast láttam rács mögött, kint az udvaron. Túl sok képet nem készítettem - számszerűen nullát - de itt egy fotó a bejáratról, ezt is a netről szedtem. Bár utólag azt mondom, simán lehetett volna pár képet lőni mobillal, a bent lakóknak is volt telójuk, Ramos kettőt is előhalászott, feltöltőkártyát is lehet kapni bent. Persze használni csak akkor lehet ha az őrök nem látják de hát mindenki tud róla, hogy sok mobil van bent.

 bilibid.jpg

Na, visszatérve a tapasztalatokra, minden, amit eddig filmben láttatok az felejtős, hacsak nem valami vígjátékot néztetek. Szerintem ez megint egy "only in the Philippines", csak a Fülöp-szigeteken létező dolog, legalábbis az egyik rab is így írta le a helyzetet. A rab sem megfelelő szó, ők sem így hívják egymást, hanem "inmate"-nek azaz bentlakónak. Ha annyit mondok, hogy gyakorlatilag nincsenek cellák a börtönben, akkor szerintem kezditek kapizsgálni, hogy milyen is az életérzés odabent. Azért mondom, hogy gyakorlatilag, mert a "cellákon" vannak rácsos ajtók de azok nincsenek bezárva, a bentlakók szabadon mehetnek ki-be. De akkor most hol is vagyunk vagy mi ez a börtön?

A Bilidbid börtön komplexum 9 hektáron terül el és 3 veszélyességi szintre van osztva a bentlakók által elkövetett bűncselekmények alapján. A legenyhébb a Minimum komplexum, ahol maximum 3 évig terjedő letöltendővel kerülnek be a delikvensek és sokan annyira megszeretik, hogy nem is nagyon akarnak elmenni onnan. A ki- és bejárás gyakorlatilag szabadon történik, nyitva van a börtön kapuja, Edit nővér mondta, hogy van hogy a rabok ott lófrálnak a közeli parkban, ha szabadul valaki az is lehet felhúz magának egy kajibát a közelbe, hogy tagja maradjon a közösségnek.

A második szint a Medium komplexum, ahova 4-19 évig terjedő letöltendő börtönbüntetéssel az önéletrajzban lehet pályázni. Itt nincs szabad ki- és bejárás a külvilágtól egy drótkerítés választja el - ezt emelte ki nekem Ramos, gondolom az az egyik szívfájdalma, hogy még csak látni sem láthatja a külvilágot - szemben a Maximum komplexummal, ahol beton kerítést húztak fel és természetesen itt sincs ki- és bejárkálás csak úgy. A Maximumban - ahova a 20+ évet kapott emberek kerülnek - körülbelül összesen 15000  elítélt lakik 4 falura osztva, míg a másik kettőben körülbelül 7000-en. Ha már a számoknál vagyunk, akkor itt említem meg, hogy egy falura - ahol én voltam mondjuk 3000 elítélt volt - egy műszakban 50 őr vigyáz! Ezt több embertől is megkérdeztem mert nem hittem el, azt hittem valami félreértés de nem. Ráadásul az őröknek csak egy része van a falakon, a másik része bent mászkál, pihen vagy épp biliárdozik a rabokkal! Ennek több oka is lehet, az egyik például, hogy a bentlakók elintézik egymás között ha valaki szökni akar. Azt hallottam, hogy mikor 3 ember megszökött és az egyiket elkapták és visszavitték a börtönbe nem élte meg a reggelt. Ez azért van mert ilyenkor a börtönt kollektívan büntetik és azt senki sem szereti, szóval elintézik egymás között de ettől még nem a teletetovált, bandaháborús börtönt kell elképzelni, ahol minden nap megkéselnek 20 embert a zuhanyzóban. Azt mondták, hogy vannak bandák, hogy az emberek tartozzanak valahova de nem jellemző a bandaháború. Ha vita van akkor megpróbálják diplomatikus módon elintézni.

Kicsit körbevezetlek Titeket, ahogy engem is körbevezettek. Elhaladtunk a látogatók hosszú sora mellett, akik bebocsáttatásra vártak - a nővéreknek nem kell ezt kivárni -, utána jött egy reptéri átvilágításnak megfelelő kapus ellenőrzés, én nem vittem magammal semmit bár egy tollat szerettem volna, hogy jegyzeteljek ott helyben de láttam a filmekben, hogy Hannibál Lecter mit tud vele művelni ezért nem is álmodtam róla, hogy be lehet vinni. Később az egyik bentlakó adott nekem tollat meg papírt a jegyzeteléshez. Egy kapu, két kapu, egy pecsét - Edit nővér viccelődött velem, hogy vigyázzak rá, nehogy elmosódjon mert akkor bent maradok - még egy kapu és már bent is voltunk. Odabent pezsgett az élet, szó szerint egy kis falut képzeljetek el. Utcák, boltok, műhelyek, mindenki szabadon mászkál amerre akar. Egy térségben mozog mindenki, a rabok, az őrök, a látogatók - ide csak a közeli hozzátartozók szülők, feleségek, gyerekek jöhetnek és a budapesti informatikus, aki ismeri a nővéreket. A távolabbi rokonok a 2-es és 3-as kapu közötti látogatóba juthatnak csak be alapból, ahol büfé is van, bentebb csak külön engedéllyel. Ott vannak a rabok között még a dolgozók, őrök, kórházi munkások, szociális munkások. A bentlakók mind narancssárga pólóban voltak, páran kékben ők rabokból lett biztonsági őrök, a "normál" őrök pedig fehérben. Ahogy belépünk rögtön siet is felénk pár kékruhás biztonsági, hogy esernyőt tartson a fejünk felé a nap ellen. Elsétálunk az egyik utcába, ahol Edit nővér és a szociális munkás találkozik az emberrel, akihez jöttek. Azért itt szögezném le, hogy a majális hangulat ellenére a maximálisba tényleg a durva arcok kerülnek, gyilkosok, nemi erőszakolók stb és akiket a "remek" helyi igazságszolgáltatási rendszer igazságtalanul berak - de erről majd később vagy máskor. Az ember például, akihez a nővérék jöttek megerőszakolta mind a 3 lányát. Tipikus bűnöző arcot, amúgy nem véltem felfedezni, ugyanolyan arcokat láttam bent is, mint kint.

Edit nővérék elkezdték intézni a dolgukat engem pedig elvitt egy bentlakó a börtöntúrára. Ahogy róttuk a börtönutcákat egyik lepődésből a másikba estem. Hol egy képkeretező műhely volt, ahol kalapáccsal és szöggel dolgoztak - azt hittem az ilyenek használata tilos egy börtönben -, hol valaki fűrészelt valamit, a legviccesebb az volt, mikor megláttam egy rabot egy nagy húsvágó bárddal csapkodni egy negyed disznót. Itt egy teniszpálya, ott egy kosárpálya. Úgy néz ki az a koncepció, hogy minél közelebb tartsák a rabokat a kinti világhoz, hogy ne szokjanak el attól - bár 20+ év sok idő... Arra is jó ez, hogy lefoglalják őket és ne legyen sok öngyilkos.

Lehet például üzletet nyitni. A börtön melletti parkba kiviszik a rabokat felügyelettel, ahol zöldségeket ültethetnek, amit később bent el tudnak adni. Ilyenkor 1 vagy 2 őr kimegy - nem tudom pontosan mennyi, mert nem kérdeztem de mivel nincsen sok őr sokkal több nem lehet - és figyel a rabokra amíg kertészkednek, ha valami gyanúsat lát, akkor az első lövés a levegőbe megy a második már testre. Voltak kifőzdék, festőműhelyek, szobrász műhelyek sőt még kisebb játszótér is, amit nem értettem, libikókáznak meg hintáznak a bentlakók vagy mi? Aztán 1 órával később elsétáltam bent egy 4-5 éves forma kisgyerek mellett is. Természetesen a műhelyeket nem úgy kell elképzelni, mint egy légkondis galériás, városi panorámás remek helyet, egy kis épület, ami helyet biztosít az adott tevékenységhez.

Látogatás szerdától vasárnapig van és mindenkinek hetente egyszer, szombaton, bent aludhat a felesége. Akkor van ám csak nagy élet, gondolom én! Ramosnak két gyereke van, mindkettő a börtönben fogant. Hoppácska. Szóval a bent alvásról meg a lakhelyről. Barakkokban laknak, egy "szobában" 3-an 4-en vannak, ezek elég kicsik, és 2 szoba van egymásra építve. A barakkban van televízió is és láttam darts táblát is. Hétvégére felosztják, hogy ki hol alszik ha épp jön valakinek a felesége de lehet egy kis szobát bérelni is - vagy alanyi jogon jár? azt most nem tudom -, ami kb 2x2 méter de a lényegre elég - úgyis kicsi itt mindenki, még sok is. Mindezeket látva és megtapasztalva mondtam is Ramosnak - aki egyébként nagyon jó kedélyű volt -, hogy innen már csak a pláza hiányzik. Na én ezt viccnek szántam de ő komolyan elgondolkodott rajta és mondta, hogy igen az jó lenne. Egyébként onnan van pénze, hogy a bent készülő festményekből vásárol és azt többszörös áron eladja a felesége kint. A festőknek megveszik a családtagok az alapanyagokat kint és beviszik. Szóval elég nagy áruforgalom van ki-be... Egyébként nagyon szépeket festenek, készítenek képeket bambuszból is - vettem is egy ilyet emlékbe Ramostól és amilyen nagylelkű volt odaadta beszerzési áron, sőt van egy nagyon érdekes fajta kép is, égetett fa. Furnérlemezre égetnek képet egy műszer segítségével, erre azt mondták, hogy mindkettőt, a műszert és ezt a fajta művészetet is itt találták ki, a börtön falain belül.

Tehát arra épül a rendszer, hogy próbáljanak pénzt keresni még itt bent is és abból létrehozni "egy jobb életet". Ételt mindenki kap napi 3x de ha van kereseti lehetőséged, akkor ehetsz mást, jobbat is, mint amit hivatalosan adnak. A bentlakóknak fizetni kell a nappali áramért. Ezt barakkokra osztják le, ehhez mindenkinek hozzá kell járulni egy minimális összeggel hetente. Amúgy a benti munka és pénzkereseti lehetőség azt is lehetővé teszi, hogy valami összeggel hozzájáruljanak a családjuk megélhetéséhez. Ramos így tudta iskoláztatni két gyerekét. Persze ha valaki festményekkel bizniszel az sokkal többet hoz a konyhára, mint a zöldség eladása vagy kifőzde működtetése. Apropó volt bent pár mangó fa is, az is valamelyik rab tulajdona és csak a tulajdonos engedélyével lehet róla szüretelni.

Megkérdeztem mi történik, mikor valaki szabadul, van-e nagy ünneplés vagy ilyenek, kísérőm azt mondta, hogy nincs nagy felhajtás, egyszerűen odaadja a cuccait a barátainak a szerencsés és irány Horány. Mindent összevetve nagyon érdekes és tanulságos volt, kifele menet gyorsan megtettük azt a pár métert, amiről a bentlakók évtizedekig csak fantáziálnak, majd az elmosódott pecsét ellenére kiengedtek. Bár az őr le akart húzni, mikor meglátta nálam a becsomagolt képet megkérdezte, hogy "hol a számla?". Mivan? Számla? Még kint sem adnak számlát sok helyen, majd pont a börtönben fogják beütni egy pénztárgépbe mi? Anyám. Edit nővér elintézte pár tagalog szóval - a reverenda sokat nyom a latba -, hogy csak úgy kivihessem fehérként a képet, mindenféle extra vámolás nélkül.

Csak egy rövid példát említve és tényleg csak egy picinyke betekintést nyújtva az igazságügyi és egyéb ehhez tartozó rendszerekbe. Edit nővér mesélt nekem egyik esetükről, egy lányról aki egy gazdag családnál szolgált mindenesként és ellopott tőlük ezt azt. Körülbelül 80.000 PHP - mostani árfolyamon olyan 450.000 HUF - értékben lopott de voltak ott más szolgák is, akik loptak de erre a lányra akarták varrni az egészet. Mindennel együtt 500.000 PHP-t követeltek tőle kártérítésként, hogy békén hagyják. Erről csak annyit, hogy egy 1960-as törvény szerint 20.000 PHP-ért 8 év börtön jár - ugye akkor még egész más értéke volt a PHP-nak is, volt amikor 1 US dollár 1 PHP volt - és utána minden 10.000 PHP után +1 év. Ez azt jelenti, hogy a lány körülbelül életfogytiglant kapna 3 millió forintos lopásért. Természetesen pénz beszél, gazdagéknak van pénze jó ügyvédre, hogy rávarrják azt is, amit nem ő lopott el... 

Elég sok infó és inger ért, azért a lényeget talán sikerült megosztanom bár lehet pár dolog kimaradt. Még annyit, hogy nem miden börtönben ilyen "rózsás" a helyzet. Ez a börtön is túlzsúfolt, most néztem, hogy nem is 22.000 ember van, hanem 35.000 a wiki szerint, annak ellenére, hogy 17.000 emberre tervezték. Ahol még nagyobb a túlzsúfoltság ott előfordul, hogy emberek szó szerint megfulladnak, annyian vannak egy helyiségben, pláne ebbe a nyári melegben.. Ja börtön kórházról csak annyit, hogy oda inkább meghalni mennek az emberek, mint gyógyulni. Esetleg gyógyszerért, ami ha épp nincs a raktáron akkor kapnak egy receptet, amit a hozzátartozó kiválthat.

Ramos egyébként, "azért is lehet ilyen jó kedélyű", mert akkor törölték el a halálbüntetést, mikor már nagyon közel volt az utolsó útjához. Ő volt a 9-ik a listán, amiről 5 embert már kivégeztek - méreg injekció -, mikor eltörölték a halálbüntetést.