90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2016.03.24. Jimbohumeister

Még pár kép

Pénteken hajnalban jött az SMS a légitársaságtól, hogy törölték a járatom, a szombatit. Hát nem örültem. Küldtek egy telefonszámot is, hogy hol lehet érdeklődni a továbbiakról, ami persze nem volt jó. Egy nő vette fel, kérdeztem Cebupacific? Mondta, hogy nem, lehagytak egy prefixet a számról azért csörög nála. Nem tudom hányadik lehettem reggel de nem csodálnám, ha azóta már számot váltott volna. A honlapról kinéztem a helyes számot de 3x15 perc alatt sem sikerült felvenniük úgyhogy lemondtam róla, hogy végre valahára eljussak Boracay-ra, a tengerpartra, ami benne van a top nem tudom hányban - talán 10-ben - Ázsiában. Mondtam Gergőnek - aki utolsó hétvégéjét töltötte a fülöpöknél 4,5 év után, nagy megkönnyebbülésére -, hogy mi a szitu és, hogy sebaj legalább romantikázhatnak a barátnőjével. Mondta, hogy azért tegyek egy próbát a légitársaság irodájában, meg úgyis akartam menni munka után, hogy mihamarabb visszaváltsam a jegyet, nehogy fennakadás legyen, hogy későn váltom vissza vagy valami más indokot találjanak ki, amivel megtarthatják a pénzem.

dsc00509.JPG

Az irodában kiderült, hogy van még hely egy korábbi gépre és át tudnak rakni mindenféle felár nélkül. Hoppácska, de jó, akkor "hurrá, nyaralunk!". Beállítottam az ébresztőt hajnali 4 órára, 4.30-kor indulás és minden rendben lesz. A reptérre vezető úton a taxiban láttam, hogy a 4-es terminálról indul a gép pedig általában a 3-asról szokott. Gondoltam írok Gergőéknek, hogy figyeljenek rá de hát itt van már 4,5 éve én meg most jöttem vissza, nem atyáskodom meg okoskodom, írt is hajnalban még időben, hogy mindjárt ott vannak a reptéren nem kérdezek hát vissza, hogy melyiken. Minden a legnagyobb rendben. Én már becsekkoltam, mikor kapom az SMS-t, hogy benézték a repteret, a 3-as terminálon vannak. Néztem az SMS-t, aztán nem néztem az órám, aztán megint az SMS-t. Tegnap este 8-ig még úgy volt, hogy én nem tudok jönni, most meg volt rá 50% esélyük, hogy lekésik a gépet, nem volt már sok idő a check-in pult zárásáig. Ahogy az idő haladt előre folyamatosan írogattunk, jöttek az SMS-ek, hogy már itt vannak a jó terminálnál de hosszú a sor, még nem jutottak be a váróba de a check-in a szabályok szerint már be kellett, hogy zárjon és egyebek. Végül csak sikerült átverekedniük magukat mindenen, én közben bent a kapuknál vártam őket. Írták, hogy már ők is bent vannak és kicsit körülnéznek. Vártam, hogy majd jelentkeznek. A beszállás ideje már vészesen közelgett, írtam, hogy hol vannak már, itt várok, erre írja nekem Gergő, hogy már fent a gépen. No, megint nekem állt a zászló, hogy én késem le de csak sikerült mindent összehozni, elértük Boracayt egyben.

 Gyorsan ráwikipédiáztam közben és azt írják, hogy:

  • Boracay a legszebb fülöp-szigeteki strandok között van számon tartva
  • 2011-ben a"Travelers' Choice" alapján a világ második legjobb strandjának választották 25-ös listáról
  • a Travel+leisure utazási magazinban a 4-ik legjobb sziget címet nyerte el, blablabla

Nem rossz de ugye kinek a pap kinek a papné, van aki például egyáltalán nem szereti a tengerpartot. Én meg voltam elégedve vele, de 3 nap elég. Dugig volt koreaiakkal és az 1 km2-re jutó fehér emberek száma is kiugró volt Manilához képest. Az biztos, hogy a homok olyan finom mintha liszt lenne, mendemondák szerint a reptéren figyelnek is arra, hogy a turisták ne vigyenek belőle haza. Nálam nem volt szóval nem tudom, hogy kiszúrták volna-e az átvilágításnál, mindenesetre romantikusan hangzik, " egy sziget, ahol a naplementék olyan vörösen izzanak, mint a parázs, a tenger átlátszóbb, mint a kristály és a homok olyan finom, mint a liszt - ezért a helyiek annyira féltve őrzik, hogy a turisták bőröndjeit is átkutatják, minden egyes szem után". Persze ha a nadrágod zsebébe teszel egy marékkal azt úgysem tudják meg amúgy is butaság szerintem mert mi egy távolabbi reptérről hagytuk el a szigetet, 1,5 óra autózás után és nem hiszem, hogy ott bárkit érdekelt volna. Hát ennyit Boracayról, itt egy album, a képek mellett elszórva szöveget is találtok.

 

Még valami. Egyfelől újfent köszönöm a családnak a csodás kamerát, amit kaptam! Remek képeket csinál és még csak érteni sem kell a fényképezéshez! :)

Másfelől előre szólok, hogy a következő posztom az durva lesz. Nem kicsit. Holnap nagypéntek alkalmából pár önkéntest keresztre fognak feszíteni és még többen véresre verik majd a hátukat. Elmentem ma a helyszínre, hogy körülnézzek. Találkoztam Jézussal, az egyikkel akit megfeszítenek holnap - a triciklis haverja volt és megkértem had váltsak vele pár szót, a képen középütt. Most még vígan üldögélt és diskurált a haverokkal de a bal oldali holnap át fogja szögezni a kezét.

 

dsc00578.JPG

dsc00579.JPG

 

komment


süti beállítások módosítása