90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2014.01.04. Jimbohumeister

Köszönöm, köszönöm, köszönöm!

Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott tavaly és olvasta a blogom. Aki tavaly előtt is, az megduplázhatja a köszönömök számát, aki pedig idén is velem tart az rögtön meg is triplázhajta!!! Könnyekig meghatódom azon is, ha valaki olyan újévi fogadalmat tett, hogy elolvassa az összes posztom, amit eddig kihagyott. Bár hozzá kell tennem, hogy az újévi fogadalmakkal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Már amúgy is eltelt 4 nap januárból és szerintem az emberek 90%-a megszegte az idei újévi fogadalmát. Viszont, már most lehet újabb újévi fogadalmat tenni, hogy "na jó! majd jövőre másképp csinálom!". Így rögtön nyertünk is egy évet, hogy ne keljen másképp csinálni. Ehhez a poszthoz kapcsolodóan egyébként nincs egy képem se, ne lepődjetek meg, hogy teljesen irreleváns fotókkal fogom teletűzdelni. Itt is az első.

DSCF8464_blog.jpg

A karácsonyi időszakról mindenkinek ugyanaz jut az eszébe: napsütés, meleg, izzadás, rövidnadrág, flipflop - persze csak ha a trópusokon él. 2011 karácsonya táján még új gyerek voltam fülöpéknél, tavaly karácsonykor Indiában voltam de idén itt töltöttem az ünnepeket. Eléggé más, mint otthon. Megszoktam, hogy otthon 24-én körülbelül délben leáll az élet, az üzletek bezárnak, a város kiürül és talán már a BKV sem jár. Nem volt időm ajándékot vásárolni, ezért csak remélni mertem, hogy 24-én nyitva lesz még itt valami, ahol legalább egy sablon ajándékot tudok vásárolni. Reményeimet messze túlszárnyalta a valóság ugyanis az összes bevásárlóközpont este 9-ig nyitva volt és az emberek csordákban hömpölyögtek felalá. Hozzáteszem, hogy itt 24-én éjfélkor kezdik az ünneplést egy nagy vacsorával és 25-én reggel van az ajándékozás. Eladó nem szívesen lennék az biztos, mert a munkáltatók 25-én sem voltak könyörületesebbek velük, 13.00 órakor már nyitottak is - bár lehet, hogy kaptak számukra busásnak számító túlórapénzt, azt nem tudom. Nekünk viszont jó dolgunk volt mert ünnepnap cunami jött és elsodorta a munkával kapcsolatos gondokat. Az elmúlt 14 napból 5 volt munkanap és ez szerintem olyan teljesítmény, ami még a német szakszervezeteknek is csak álom marad örökké.

Akár csak a karácsony a szilveszter is családi ünnepnek számít a fülöpöknél. A fiatalok is javarészt otthon vannak nem pedig arconcsúszós buliban rázzák. Tüzijáték van minden mennyiségben, tavaly például olyan jól sikerült a puffogtatás, hogy a manilai repteret le kellett zárni, mert akkora füst volt január 1-én, hogy nem lehetett rendesen látni.

DSCF8313_blog.jpg

A poszt írása közben gyorsan rápislantottam a gugl analyticsre - ami mindenfélét mér egy adott honlapról -, hogy megnézzem milyen év volt 2013 a blog számára. Többek közt azt, hogy hogyan jutnak a látogatók az oldalamra, ott mindig találok szórakoztató keresőszavakat. Ezennel ki is hirdetném a tavalyi év számomra dobogós keresőszavait, amik hozzám vezettek.

A harmadik helyezett egy költői kérdés miért csinálnak az emberek gyereket? - nos vannak szituációk, amikor bennem is felmerül ez a kérdés, de hidd el az idő majd megválaszolja ezt a gugli helyett ;)

A második helyezett a kecskefejü madárEz egy preparátum, amit még Kuala Lumpurban láttam a madárparkban, elég bizarr volt remélem nem valami beteg elme vett célpontba :)

És a dobogó legfelső fokán, a nyertes: használt német fűnyíró.

Legyen elég ennyi bevezetőnek mert idén év közepe felé itt hagyom az országot és hazavándorlok és még sok a megíratlan téma, az idő, az a kegyetlen meg csak fogy és fogy. Ha kíváncsiak vagytok a 2012-es nyertesekre az ettől dobban a bloggerszív című posztban elolvashatjátok.

Apropó! Nagyon boldog és sikerekben gazdag újévet kívánok mindenkinek!

DSCF8467_blog.jpg

Tanduay, az igen olcsó nemzeti rum. Úgy is reklámozzák, hogy "Egy rum egy nemzet - Tanduay".