90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2012.07.17. Jimbohumeister

Fülöpök krónikája - II.

Nem is olyan régen volt egy kis villongás Kina és a Fülöp-szigetek között bizonyos tengeri területek miatt. Még a háború szó is elhangzott magas körökben. Néhányan csak úgy kommentálták az eseményt az interneten, hogy nem gond, legalább mindkét ország megoldja a túlnépesedési problémáit. Hát végülis igy is lehet....

Az biztos, hogy túlnépesedési problémával küzd mindkét ország és az az elképesztő, hogy a szegényeknek van a legtöbb gyereke. Sosem értettem, hogy mire jó ez!? Ne mondják már, hogy egy átlagos taxisofőrnek 3-4 gyereke kell hogy legyen. Vagy egy gettoba, mély szegénységben élő pár 10 gyereket kell hogy vállaljon, mikor még saját magát is alig tudja ellátni. Mert itt tényleg ez van. A gazdagoknak vagy legalábbis tehetősebbeknek mondjuk 1-2 gyereke van de ha valaki alulról jön, annak legalább 4 és minél lentebbről jön, annál több. Mondjuk 6-10. Mérges is voltam, meg úgy voltam vele, hogy meg is érdemlik. Sajnáljuk őket, hogy harmadik világ, aztán Ők meg csinálnak egy halom gyereket.

Aztán egyszer beszélgettem a masszőrömmel, hogy mégis, Ő honnan jön, hogyan él, stb. Mondta, hogy egy squatter környéken él, mert azt meg tudja fizetni. Csak 1200 peso - olyan 6500 HUF - havonta a lakás. Kérdeztem, hogy mekkora az a lakás, amit ennyi pénzért lehet bérelni? Körbemutatott a lakásom egy részén, mintegy 4x4 méteren. Hmm, mondom az nem túl nagy és hogyan él ott, kivel? Mondta, hogy a 3 gyerekével, férje pedig nincs vagy ott hagyta vagy valami hasonló. Ágyuk nincs mert az nem férne el. Tulajdonképpen egy helyiségben van minden. A wc azt hiszem kint van valahol - két fajta squatter lakás van, amelyiknek van bent wc-je és amelyiknek nincs. Azt is elmondta, hogy mivel a masszázs szalon délben nyit és hajnali kettőig van nyitva, Ő hajnali 4-re van otthon alszik kicsit, felkelti a gyerekeket reggel és elrendezi őket. Kicsit visszaalszik, aztán kb. 10-kor elindul a munkába. Persze még mosni is kell meg kaját csinálni a kicsiknek stb. Aztán végiggondoltam, hogy ez a nő - kis félénk, szerény, halkszavú - a nyomor közepén él, egyedül neveli a gyerekeit cirka 16 nm-en, keményen dolgozik heti 6-7 napot, amivel keveset keres, alig van ideje pihenni, szabadideje meg pontosan zéro. Mégsem láttam az arcán haragot, dühöt, hogy de kicseszett vele az élet, vagy azt, hogy szigorúan összeszoritott szájjal járkálna, szikrákat szórva a szemével. Meg is kérdeztem, hogy de hát honnan jön a Te boldogságod? Azt mondta: a gyerekeimből.

És akkor megértettem, hogy miért csinálnak ennyi gyereket. Mert ezeknek az embereknek semmijük de semmijük sincsen a világon, "csak" a gyerekik. Ez az egyetlen boldogságuk. Hát ezért van a szegény embereknek sok gyereke, hogy legyen valami, amiben örömüket lelik az életben. Persze igy sem támogatom, hogy valaki a nyomorba 10 gyerektet szüljön de egész másképp gondolom már a dolgot. Pár kép, hogy milyen is egy squatter.

squatters2.jpg

Forrás: http://www.asiaamerica.org

7501MANILA.jpg

Forrás: filamnation

squatter4.jpg

Forrás: http://guavascowsandcrocodiles.blogspot.com