90 millió fülöpke országa

Élmények első kézből a fülöpökkel való találkozásról, helyi szokásokról, bennszülöttekről és a csodálatos Palawanról

Bejegyzések

2012.05.03. Jimbohumeister

Jelenetek az étteremből

Az étterem elég erős kifejezés arra a helyre ahol leggyakrabban enni szoktunk. A Restihez közelebb áll de annyira azért nem fokoznám le. A tulaj valószinűleg ott lakik a családdal, a gyerek gyakran kint rajzolgat zsirkrétával a vendéglátó ipari egység előtt, a ruhákat pedig a bejárat mellé teregetik ki!

Tizen vagyunk itt kollégák HangZhouban - munka kapcsán. Az egyikünk nagyon jól beszél kinaiul és vannak még ketten akik hellyel-közzel meg tudják értetni magukat és vica versa. Amikor valamelyikük jön velünk kajálni, akkor minden rendben, biztonságban tudunk rendelni de ha nem, akkor trükköket kell alkalmazni. Ilyen étlapról kell választanunk.

Ha nincs velünk valamelyik forditónk általában igy rendelünk - mivel igen kevés kinai beszél angolul és nem tudunk zöldágra vergődni másképp:

- Te, ez micsoda?
- Nem tudom, olyan az utsó karakter, mintha rizs lenne.
- Az nem a tészta?
- Nem tudom. Most, hogy mondod lehet.
- Aha, akkor rendeljünk egy ilyet meg egy olyat aztán amelyik ehető azt elfelezzük.

A másik stratégia, hogy körbejárunk és ha látunk valami szimpatikusat rámutatunk arra. Persze nem ártana megtanulni az alap karaktereket, mint rizs, tészta, csirke, marha ilyesmi mert nem szeretném ha egy tál békacombbal lepnének meg. Aminek meg is van az esélye. A következő képet egy élelmiszer boltban kattintottam, a halas pult mellett lapult a csemege.

Ha már gasztro témánál vagyunk nem is kell mondanom, hogy rizspálcával tolom a reggelit, ebédet és vacsit. Eddig nagyon jó hatékonysággal, csak egyszer repült ki a hús a két pálcika közül, akkor sem olyan nagy ivben de azért a tálca hatósugarát elhagyta. Viszont nem ettem le magam. Ha igy folytatom az 5 hét után már mehet az egykezes horgoló tanfolyam is. Ma például csirkecombot ettem csak pálcával, amit eddig elképzelhetetlennek tartottam. Pedig anno azon voltam kibukva, hogy a fülöpök nem használnak kést, csak villát meg kanalat - egy rántott húst elég körülményes "felvágni" igy. Erre tessék itt már se villa se kanál - kivéve a leveshez - és mégis lehet boldogulni. Mondjuk a pálcával evett húst legtöbbször harapják és nem túl szivderitő látvány mikor egész arccal benne vannak a kis tálkájukba, hogy ami harapás után visszapotyog az a tálba menjen.