Tegnap ott hagytuk abba, hogy első kuala lumpuri célpontom a madárpark. Nos belépés után már az első 10 méteren elvarázsolódtam. Nem csak azért, mert mindenféle madár ott repkedett és mászkált körülöttem szabadon, hanem az egész park kialakítása nagyon szép. Belépés után 50 méterrel pedig levettem, hogy itt kétféle út van. Az egyik a díszkővel kirakott, amit a park építői jelöltek ki az odalátogatóknak, a másik pedig amit a madarak jelöltek ki az odalátogatóknak mert az nincs telepotyogtatva. A felismerésnek hála megúsztam tiszta ruhával. Természetesen egyfolytában fényképeztem és videóztam. Kattogtatás közben az is felötlött bennem, hogy mi lenne, ha a telefon fényképező funkciójához hozzárendelnék valami madárszar-placcsanó hangot - ami aztán minden fényképezésnél szólna - ezzel megörvendeztetve magam a többiek reakcióin de végül hagytam. Meg is kérdeztem egy ott dolgozót, hogyan érzi magát itt, milyen egy ilyen idilli paradicsomban dolgozni. Azt mondta, hogy vannak ilyen és olyan napok is. Arra a kérdésemre, hogy mi az átlag hét/madárletojás arány nem válaszolt csak nevetett egyet. Nagyon leírni nem lehet, amit láttam – legalábbis én nem tudom – inkább beszéljenek a képek, annyit mondanék csak, hogy bármerre is nézel, mindenhol a természet van. Szépen nyírt fák, virágok, zöldellő fű és szabadon mászkáló, repkedő madarak.

Meglepett, hogy egy ilyen park egyik kis pavilonjában arra vonatkozóan találtam kiállítást, hogy hogyan kell madarakat preparálni és milyen eszközök kellenek hozzá.

Ráadásul az emberi perverzió egy újabb megnyilvánulásával is találkoztam. Nem tudom tudjátok-e, hogy van a preparálásnak egy olyan ága – angolul rouge taxidermy – ahol olyan állatokat hoznak létre a folyamat során, ami nem létezik – nem lepődnék meg ha Japánból eredne. Itt van például ez a halfarkú, kecskefejű, madártestű szépség. Alatta pedig a "madárpegazus". Nem semmi, arra mondjuk jó, hogy megmozgassa az ember fantáziáját. Azon gondolkozok hogyan nézne ki valami elefántfejű és hangyatestű lény. Azt megcsinálni talán nem is olyan nagy kihivás, csak oda kell biggyeszteni a ... na jó, hagyjuk. De kezdőknek megteszi.

A madárparktól 10 percnyi sétára van a pillangó park. Sajna nem maradt kraft a gépbe fényképezéshez csak pár képet tudtam csinálni de ez is benne van az „amit látni kell" kategóriába. Sokszor hallottam már ismeretterjesztő csatornákon, hogy milyen végtelenül változatos a természet de egészen más tudni ezt és egész más átélni. Elképesztő, hogy mennyi szín, forma, méret és mintázat van csak a pillangók között. Nem vagyok szakértő de még én is könnyen meg tudtam különböztetni rengeteget ránézésre. Hihetetlen mennyi féle és fajta állat és növény van ezen a bolygón. Kifele menet van egy kiállítás ölnyi férgekkel, hatalmas bogarakkal és különleges rovarokkal. Egyik kedvencemre is ott leltem rá, az ember arcú bogárra. Nem szoktam ilyen helyeken vásárolni mert általában 2x annyiba kerülnek, mint amennyiért a városba meg lehet kapni de nem akartam kockáztatni, hogy esetleg nem találok rá, – na meg nem is akartam keresgéléssel tölteni az időt – vettem hát egy ilyen bogarat.